MOst mesélte az emberem, hogy letartóztattak egy jómódú fiatal párt, mert másfél éves gyermekük éhen halt...Párhuzamot sikerült állítanom velünk, ami tragikus. A mi lányunk másfél éves, 8 és fél kiló. Az a gyerek 6 kilós volt. Az enyém előtt a kisasztalon folyamatosan ott van a keksz, a gyümölcs, a felvágott, a kenyér, mégsem eszik. Hogy ne haljon éhen, néha már szőlőcukorral, gumicukorral etetem. Persze ha jól van, eszik. De mikor van jól? Már egy hete taknyos megint, és tegnap elvittem dokihoz, aki hazaküldött, hogy várjak. Majd meggyógyul. De ha taknyos, nem eszik. Na ná, én se szívesen eszem, ha nem kapok levegőt. És persze ha fogzik, akkor se eszik. Mert valami hatalmas, lóméretű fogak jönnek ki az ínyéből, és hetekig fáj neki.
Ilyen Didával sosem volt. Méghogy reggeli helyett édesség! Agyon is csapnám érte. Ugyanazon az étrenden, ugyanazon a fősztön a nagyobbik drágám már 19 kiló, négy évesen. Igaz, tegnap mindketten rávetették magukat a fonott kalácsra, főleg a benne lévő mazsolára, de ma reggel ugyanez már nem volt csábító. Megint bébikaját lopkodok a szájába a kis nyavalyásnak. No vajon mi az amit megenne? Mit gondoltok? Mandarin héját, kenyér csomagolását, és gumicukrot. Néha pedig a tojáshélyat a kukából.
Elmeséltem ezt az éhenhalós sztorit egy német-magyarnak. Azt mondta, ez nem ritka idekint. De mitől hal éhen egy gyerek? Nem jut eszébe a szülőnek enni adni?De igen, csak nem akar. Mi az hogy nem akar? Mert vannak akik így büntetik a gyereket. Ha vm nem tetszik a szülőnek, amit a gyerek csinál, akkor nem kap enni. Ha véletlenül túl sokszor büntetik, éhen hal a gyerek.
Én ezt nem értem. Hova lett a jó öreg sarokba állítás, meg fenékre verés? Ez vm agyoncivilizált baromság, hogy nem etetni a gyereket humánusabb, mint a fenekére verni, majd elfelejteni az egész problémát?
