Ezt azért linkelem be, mert összefoglalja az ovoda lényegét, ahova Dida lányom jár. Megvallom, nem sokat tudtam erről a módszerről, leginkább azért irattam ide, mert nagyon közel volt a lakhelyünkhöz, és az udvara is kellemesen nézett ki. A gyerek már kb két hónapja oda jár, és azonnal beszokott. Tegnap ugyan megütötte egy kislány egy vita hevében, ezt azonban az igazgatónő mondta el nekem, és nagyon szomorú volt, amiért ez előfordulhatott, de azt szűrtem le, hogy főleg nyelvi akadályok okozták az érzelem kitörést. Amúgy az ovónők kedvesek a gyerekekkel, de határozottan törik le a gyerekek agresszióját, egyeduralmát, és a játékbirtoklási szándékakiat is. Egynek épp szemtanúja voltam, mikor mentem oviba, és a lányom elfoglaltja a hagymahintát a kis barátnőjével. Az ovónő kérte, jöjjön ki, hogy más is beszálhasson játszani. Persze a lányom, mikor mondtam neki én is, hogy jöjjön ki, vidáman kikurjangatott, hogy : nem megyek! Itt maradok! De mikor mondtam neki, hogy az ovónéni kéri, egyből kijött. Jó érzéssel tölt el az is, hogy gyermeki eszével arra jutott, hogy amikor megkérdeztük, ki a barátnője az oviban, azt mondta: az ovónéni.
A napokban megkértem csak úgy szórakozásból, mutassa meg nekem, mit tornáztak az oviban, és egész komoly egyensúlyi gyakorlatokat mutatott be, olyasmiket, amiket annak idején én jógaórán is tanultam, és el voltam képedve, hogy ilyenekre képes. Azt hiszem, mióta Zsuzska megszületett, nem igazán vagyok képes követni, hol is tart a fejlődésben a gyerek, akármennyire is igyekszem mindent a legjobb belátásom szerint tenni.Tény, hogy az ovi kifejezettem fejleszti őt, mind szellemben, mind mozgásban, és sosem látom letörtnek amiatt, hogy megyünk. Természetesen az első hónapot végigbetegeskedte annak ellenére is, hogy tavasszal kezdtük az ovit, három napokat járt csak oviba, de mostanra egész tűrhető, legutóbb csak két hét után lett beteg és egy kis náthával megúszta. Én bezzeg kifeküdtem az ő bacijaitól. Olvastam egy cikket róla, hogy lelki okai is vannak annak, hogy a gyerekek megbetegszenek bölcsiben, oviban, és én ezt el is tudom hinni. Hiszen , ha csak arra gondolok, hogy én magam is mindig vizsgaidőszak előtt kaptam el valamit, akkor nem meglepő, hogy az ovikezdés stressze is legyengíti az immunrendszerét egy kicsinek.
Nagyon díjazom, hogy a puzzle és hasonló játékok mellett az éneklêsre és a rendrakásra is komoly hangsúlyt fektetnek. Azt kissé furcsáltam, hogy mindanellett, hogy nekem kell vinni a reggelit, még abba is beleszólnak, hogy mit vihetek, de hamar megszoktuk. A gyerek az oviban csak egészséges kaját ehet. Sajnos arra azonban nem figyelnek oda, hogy a gyerek valóban meg is egye a reggelijét, így időnként előfordul, hogy csak a sajtot, vagy csak a kenyeret, vagy csak a savanyúságot eszi meg, a többi velejárót nem. Éppen ez az egy dolog volt a végső oka annak, hogy szeptembertől sem fogom ott hagyni ebédelni, hiszen itthon tudom, hogy megeszi az ebédet, mert nem hagyok neki más választást, de ott ki tudja? Persze az ebédelős csoportba három magyar kisgyerek is jár, ami roppant vonzó, de úgy tűnik Dida ebben a német nyelvű közösségben is elboldogul.
