Ehhez a projecthez mindössze két embernek van köze: nekem és Lacinak. A többi besegítőt mi válaszzuk meg.
Való igaz, alig bírok mozogni, feszült és rapszodikus vagyok. Igyekszem minden nap lendületet venni, de a Dida körül kialakított rendszerem omladozik. Gusztáv eljött ezért hozzám segíteni, hogy néha kapjak levegőt. Kissé meglepődtem azon a nagy mértékű simulékonyságon, amire képes. Nem gondoltam, hogy ennyire tud alkalmazkodni. természetsen ez a tulajdonsága Dida előtt sem maradt titokban, és amilyen kis ravasz, nagyon is kihasználta a lehetőséget. Gusztáv mellett Dida válogat az ételek között, finnyásabb, nem ül asztalhoz, több órás meseadagot követel ki magának, és bizony, néha képes félpucéran rohangálni a lakásban, Ha Zsuszka kijön, majd futhatok utána a nadrággal, egyenlőre elég lazára van fogva a lány gyeplője.Gusztáv mellett félig új szerepkörbe kerültem, a rendfenntartóéba. Nem a leghálásabb szerep, azt mondhatom. El is döntöttem, hogy nem leszek se tanár, se főnök, se semmi hasonló. Nem szeretek én lenni a gonosz, aki mindig csak a hibákat igazítgatja helyre, s sosincs ideje játszani. ugyanakkor most tőlem csak ennyire telik. Megfőzök, alszom, helyre teszem a nagyobb félreértéseket, néhány megvalósítandó tervet felvetek, alszom, aztán jön az este, ruhákat, ágyat rendezek, talán porszívózok is, majd alszom. Hajnali 2 körül felébredet, nem alszom, csak jönnek kifogások arra, miért is nem, majd reggel 6 körül ismét alszom pár órát.
Örömteli utolsó két hetek. Valaki azt mondta nekem: én nem azért akarom várni, hogy megszülessen a gyerekem, mert már olyan rossz érzés, hogy bent van. Hát, pedig az élet ezen része sem hasonlít azokra a tiniálmodozásokra, amiket annak idején minden lány a tett, órákig feküdve a hátán, és közben zenét hallgatva.
