Bár még nem sok hangeffekttel és egész embert követelő igényekkel zavar a leendő kistestvér, azt hiszem, mégis némiképp befolyásolja a mindennapjaimat.
Dida mindennapi hangulatingadozásai és ösztönös, esetlen gyermeksége váratlan, egy pillanattal korábban nem létező viharokat kavar lelkemben. Ezeket akár széllökésekként, vagy rohamokként, vagy akár agybajként is lehetne nevezni, de talán ennyire nem súlyos a helyzet. A váratlanul feltörő ideje-lenne-büntisarkot-keresni-ennek-a-kölöknek, vagy édes-fiam-ha-onnan-lesel-még én-is-megverlek érzések olyan gyorsan elvonulnak, ahogy jönnek. Azt hiszem ez azért van, mert gyakrabban vagyok éhes, mint egyébként. A legérdekesebb az, hogy gyakran ha eszem is, úgy érzem, mintha nem tettem volna meg, és fél óra múlva előröl kezdem a konyhában kutatást. Természetesen igyekszem elkerülni a bűnös élvezeteket (csoki, puding, keksz, zsíros kenyér, még zsírosabb kenyér hagymával, duplasajtos-mindent-bele-szendvics), de két joghurt, egy alma, fél liter müzli után valahogy mégis a tányéromra csúszik egy karéj nutellás kenyér, vagy egy élet-java-szendvics, amit mindig nagy élvezettel eszünk meg a lánnyal közösen.
Bár mindig is szerettem enni, mostanában a kistesó ördögi, hallhatatlan hangocskájával különböző dolgokat sugdos a fülembe, amikor éppen időm van semmire sem figyelni. Például ilyeneket: feketén lecsorgó csokoládéval leöntött, lágyan remegő mascarponéba áztatott rumos-kávés piskóta (prózai nevén tiramisu). Vagy ilyet is mond: színes, ropogós paradicsom darabkák édes-savanyú ízű, olasz (már a szó, hogy olasz, olyan temperamentumos, napsütötte tájra emlékeztető dolog) olivabogyóval kevert, sós tengert idézően friss sajttal megbolondított saláta, magyarul: görög saláta.
Ma is ilyesmiket sugdosott, s mindennek tetejébe a regény, amit olvasok nem kevésbé túlfűtötten beszél ételekről, festményekről és sziciliai tájakról. Ezek hatására ma az élelmiszerboltban tudatos vásárlóként vagy 6 féle kajához vásároltam meg a hozzávalókat, azzal a lelkesedéssel, hogy még ma, de legkésőbb holnap elkészítem.
Persze a "kisördög" bennem azt is magával vonzza, hogy este fél nyolckor már csak puha párnára és mély alvásra vágyom, ezért a sugdolózás eredménye folyamatosan csúszik pár napot.
