Sportosra vettem a figurát és vettem egy sídzsekit télire. Olyan könnyű és vékony, hogy pusztán az keltett bizalmat bennem, hogy síeléshez árulják. Biztonság kedvéért vettem egy polár pulcsit is s nehéz napokra.
Amint kiléptem a boltból, magamra húztam új téli kabátomat, és hazáig leizzadtam a pulóverben. Másnap már csak egy vékony hosszú ujjú pulcsit vettem fel alá, és láss csodát, nem fáztam. A kabát kellemes meleget ad, és olyan könnyű benne mozogni, mintha rajtam sem lenne. Imádom. Már bánom, hogy nem vettem ilyet sokkal korábban. Évekkel korábban.
Nagyon menő piros, így illik a Nike cipőmhöz, ami szintén piros. Ezt ugyan ingyen kaptam, de ez is remek darab.
Pechemre, két nappal később az idő különös, meleg széllel lepett meg. Így a kint-lét a bágyadt napsugártól és ettől a különös, meleg széltől valami álomszerű, valószínűtlen hatást adott létezésemnek. A jó idő miatt új kabátom alá csak egy pólót vettem fel.
Ilyet azelőtt álmomban sem képzeltem el, hogy én, aki megfagy 15 fokon, november elején pólót húz a kabát alá, és nem három réteg ruhát, meg egy kötött pulcsit.
Mivel Dida előszeretettel hempereg a falevelekben, ezért rá több rétegben került ruha. Úgy tűnik minden évszakban megtalálja a megfelelő eszközt, hogy csincsillásat játsszon.
