Ram tort a kisérletezési kedv. Valaki azt mondta nekem, a kis dolgaim potcselekvések, ahelyett hogy szeretkeznék. Ennek az illetőnek elfelejtettem megmondani, hogy a szex nem komoly agyi tevékenység, mégha jo is, viszont az igaz hogy pótcselekvésből kertészkedek a nappaliban, és varrok, meg lakberendezek, és régi széket alakítok át, de mindezt szoborkészítés helyett művelem. A szexnek köszönhetően a végeredmények ezen tevékenységek folyamatosságát is megszakitják. No, mai kisérletem egy kedves, lomszék. Régóta nézegetem , egyfelől mert nem tudtam milyen legyen, másfelől, nem tudtam hogyan. Ekkor rátaláltam kicsiház.blogra, aki részletesen ír erről, de elriasztott olyan szavakkal mint, hosszú folyamat, töménytelen por meg olyan szerszámok, amik nekem nincsenek. Hajnalban megálmodtam végre milyen lesz, s nem bírtam tovább. Spec szegecseltávolitó villa nélkül, egy szál lapos csavarhúzóvalm Zsuzska közreműködésével pikk- pakk leszedtem a kárpit szegecseit. Majd a tűzőgéppel odarögzített kis fémizéket is lazán letéptem a kárpittal együtt. Alatta egy enyhén poros szovacsot találtam, azt is letéptem, ez alatt egy erős zsákvásznat találtam, amik a rugókat fogták össze, ez maradt érintetlenül. Fogam egy 120- as smirglit ( vásznat), és a lépcsőházban puszta kézzel, szálirányban ledörzsörlem a pácot a fa részekről. Ez se volt nehéz, de ez már tovább tartott, Zsuzska pedig boldogan lépcsőzött fel le vagy 30- szor a földszint és az első emelet között. Sajnos egy dologban igaza van kicsiháznak, a fapor alig láthato kis szemcséi alattomosan leülnek az ember bőrére, és rohadtul viszkednek. A viszkedést csak egy kiadós szappanos mosakodás mulasztja el. Ahol fedte ruha a bőrömet, ott csak fele annyira viszkedett, de az alkarom és az arcom a szék felénél már vízért sikítozott. Ennek ellenére elégedett vagyok. A szék szebb, világosabb lett, majdnem el is tántorított a festéstől, de csak majdnem. Egyenlőre eddig jutottam, mert Zsuzska megunta a lépcsőzést.
Folyt köv.
Ma kissé összefagyasztottam magam a teraszon, de befejeztem a szék csiszolását. Kb 800 ft- nyit csiszoltam használhatatlanná, szépen letöröltem a port a székről, majd a konyhában felmelegedtem festés közben. Bár azt olvastam, hogy a fa sérüléseit a festék kiemeli, ezt én nem tapasztaltam. És ami fő, az embernek is tetszett az új szék, és engedélyt kaptam, hogy lefessem az asztalunkat is. Még a kárpitozás hátravan. A szivacsot is méretre vágtam ma a gyerekek nagy örömére. A maradék szivacskarabkák egész délutánra lefoglalták őket, nem kellett más játék után nézni.
