Nagyon érdekes a kör, amibe keveredtem életem ezen szakaszában. Mi vagyunk a magyarok, akik " ideiglenesen" örökre elköltöztek Magyarországról. A sablon jól követhető. Kijövünk, mert akadt rá mód, egy kicsit csak. Csak úgy kalandozni egyet, mielőtt...aztán telik az idő, elrohan az első év, még vágysz haza, de nem is tudod, aztán eltelik a második év is gyorsan és vágysz haza, de már mégsem, aztán szép lassan eljutsz odáig, hogy nem akarsz otthon élni, de nem tudsz elszakadni. Hitegeted magad, hogy csak még egy kicsit, csak azért, hogy, na de most még jó lenne, ha...és végül sose mész haza, csak hazajársz. Imádod a különbségeket és vagy szidod a németeket, vagy szidod a magyarokat, vagy mindkettő, vágysz a paprikára és az édes gyümölcsökre, de a keserű arcokra nem, így végül kint ragadsz. Így válsz végül folyton ideiglenesen német magyarrá.
Ambergi magyarok
2012.10.14. 21:11 - Zsembibaba
A bejegyzés trackback címe:
https://pelenkabili.blog.hu/api/trackback/id/tr194743802
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.