Gyakorlatilag elmondhatom: De legalább életben tudom tartani. Végülis, talán ez is több, mint a semmi.
Utolsó hónap
2011.08.26. 13:48 - Zsembibaba
Mivel második terhességem semmi újat nem produkál az elsőhöz képest, nyűgeim nem is igazám magam miatt aggasztanak. Jobban aggódom már meglévő, rohangáló, s egyre jobban unatkozó csemetémért. Érzem, látom, hogy kevés vagyok neki, kevesek vagyunk neki. Mohón habzsoló és egyre összetettebb szerkezetű gondolatokkal teli agya éhezik, mérhetetlen gyermeki energiái kiaknázatlanul feszülnek egészséges testében. Az én tempóm viszont egyre lassul és lassul. Jelenleg nem vagyok sokkal jobb felügyelője, mintha egy 70 éves, bottal járó, archeimer kóros nénike nevelné. Emiatt egyre kétségbeesettebben próbáltam mellé játszótársat, magam mellé segítséget keresni. Úgy érzem, ismerőseim nem vesznek elég komolyan....
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://pelenkabili.blog.hu/api/trackback/id/tr503181957
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
