Érdemes aránylag kicsi, és lakáshoz közeli boltot választani. Az a jó, ha a bolt üres. Ilyenkor cirka 30 perc áll rendelkezésre ahhoz, hogy kiválaszd és felpróbáld a szimpatikus ruhadarabokat, plusz az oda és vissza út. Eközben a gyerek eltűnik párszor a ruhák sűrűjében, ezért kell kicsi boltot választani. A próbafülkéből a gyereket nem lehet kihagyni, de bent tartani sem, ezért különösen üdvözítő, ha nincs más vevő a környéken, aki megcsodálhatná a fel-fel libbenő függöny mögötti bájaidat.
Általában három ruhadarab felpróbálásánál többet nem bír. Ha sikerül egy nőnek ilyen tempó mellett választani úgy, hogy közben mindig tudja hol a gyereke, akkor vagy igénytelen, vagy zseni. Vagy nagyon előre tervez és roppant rutinos. Én személy szerint mindegyik létezésében kételkedem.
Az előretervezett vásárlásnak van néhány főbb pontja.
1. Előre ki kell választani azt az egy féle ruhaneműt, amire szükség van. PL el kell dönteni, most csak vékony utcai nadrágot nézek. Most csak pólót nézek. Most csak téli melegítőfelsőt nézek.
2. A boltban semmilyen egyéb árucikket nem szabad meglátni.
3. Ha megvannak a szimpatikus darabok, valószínűleg lejárt az erre szánt idő, és vissza kell jönni másnap.
4. Másnap lehet céltudatosan leemelni azt a nehezen kiválasztott hármat a tíz szimpatikusból és felpróbálni.
5. Ekkor kiderül, hogy egyik sem áll jól, vagy mégsem a megfelelő méret, vagy hibás, vagy nem tetszik az anyaga. Ezért a következő nap vissza kell menni, mert ismét lejárt a "türelmi idő".
6. Ha végre megvan az igazi, esetleg lehet a kassza előtt még egy nyalókát nézni a gyereknek, vagy egy pár zoknit, de csak ha első ránézésre szimpatikus. Hosszas turkálásra az ömlesztett holmik között nincs idő, mert a gyerek lepakol, kipakol és megszökik.
Az igénytelen vásárlás főbb pontja:
Az ajtóhoz legközelebbi ruhaakasztónál lévő nadrágokban megnézem a méretet. Választok közülük, a csípőmhöz teszem a legszimpatikusabbat. Ha talán jó, megveszem. Otthon mindig kiderül, hogy mégsem jó, ezért másnap ki lehet cserélni másikra. Majd rákövetkező nap még egy másikra, egész addig, amíg el nem találja az ember a méretet. Legelőnyösebb fazonról ez esetben szó sincs.
A nagyon rutinos vagy lepasszolja a gyereket, vagy van olyan ráérő barátnője akinek jó az ízlése, és akkora a mérete, mint a nevezett rutinos anyukának, és megveszi helyette a ruhát. Vagy akkor viszi a gyereket magával, amikor az nagyon éhes, és hajlandó a babakocsiban ülve perecet majszolni. Mindegyik esetben így is van egy adag rizikófaktor.
A zseninek minden bizonnyal jól kiépített kapcsolatai és rengeteg pénze van, csak a magánboltokba jár vásárolni, ahol már gondolnak rá, felhívják telefonon, ha új áru jön, és két nappal korábban félretették neki a lehetséges megfelelő darabokat. Valamint az eladók lekenyerezik a kölköt játszósarokkal és gumicukorral.
