Próbálkoztunk a bilivel. Reggelente ha kedvem van, rákotyoltatom a gyereket a bilire, hátha kikelti a barnatojást. Szívesen ücsörög rajta mert viccesnek találja, hogy pucér lehet a feneke,lába. Szokta is mondogatni : pucér lába, és ingatja vézna kis lábait. Még mesekönyvet is nézegetünk, kirakózunk közben, amig el nem unja az ücsörgést. Nem az a fajta órákig ücsörgős gyerek, néha megeszik egy almát közben, de ezidáig a bili tiszta maradt. Se egy cscepp pisi, se semmi. Egyik este Dida berendezte amgának a lakását, ilyenkor felforgatja a rendelkezésre álló bútorokat, s van a lakásában minden, bili is. Egyik este boldogan szaladt a bilivel a fürdőbe. Anya!- mondja nekem- a lakásomban van bili is ám, bele is pisiltem és most megyek, kimosom. Fogtam a fejem. A kicsi bezzeg a kádba belepisil, a nagyobbat meg ennyi erőfeszítéssel sikerült ujra a vécéről a bilire szoktatni.
Nagyot sóhajtottam végül is inkább elrejtettem a bilit.....majd egyszer..
